A nagy c�l: megh�d�tani az �zsiai piacot

Manaps�g m�r nem el�g a p�ly�n j�l teljes�teni, a j�t�kosoknak sikerre kell vinni�k a csapatukat m�k�dtet� v�llalkoz�st is.

Noha Wayne Rooneyban �s t�rsaiban a szurkol�k a zseni�lis futballist�t l�tj�k, manaps�g m�r nem el�g, ha az elitklubok szt�rj�t�kosai csup�n a p�ly�n teljes�tenek kifog�stalanul. �pp�gy r�szt kell v�llalniuk a csapatuk k�r� fel�p�tett gazdas�gi v�llalkoz�s brand�p�t�s�ben, mint a klubjukhoz kapcsol�d� aj�nd�kt�rgyak n�pszer�s�t�s�ben.

A Man United szakmai h�rnev�t szerte a vil�gban a h�rom neves menedzserhez, Ernest Mangnallhoz, Sir Matt Busbyhoz �s Sir Alex Fergusonhoz k�thet� h�rom aranykorszak alapozta meg. �m ahhoz, hogy a v�r�s �rd�g�k a f�ldkereks�g legmen�bb sportv�llalkoz�s�val dicsekedhessenek, a szakmai sikerek csup�n az alapot jelentett�k.
A futballbizniszt ural� angol klubok (a Deloitte and Touche k�nyvvizsg�l� c�g �ltal �ssze�ll�tott h�szas toplist�n 2005-ben m�r t�z brit g�rda szerepelt) eredm�nyes �zleti v�llalkoz�ss� fejl�d�s�hez a h�tteret a szigetorsz�gi profi futball egyed�l�ll� szervezetts�ge, a sport�g �vsz�zados trad�ci�i adt�k, de szerep�k volt a m�lt sz�zad nyolcvanas �veiben f�ktelen�l tombol� futballhulig�noknak is. A sorozatos botr�nyok nyom�n az angol korm�ny jelent�s �sszegeket felem�szt� stadionfejleszt�sekre k�telezte a klubokat, amelyek a jobb megt�r�l�s rem�ny�ben multifunkcion�lis szolg�ltat�k�zpontokk� alak�tott�k �t a l�tes�tm�nyeiket. Az �jj��p�tett stadionokban m�r nemcsak a meccsnapokon nyitj�k ki a kapukat, az �ttermekben, boltokban, sz�llod�kban, konferenciatermekben a h�t t�bbi napj�n is pezseg az �let. A kilencvenes �vekben alapjaiban alakult �t a klubok marketingstrat�gi�ja, �sszef�gg�sben a sport�g nagy p�ztermel� projektje, a Bajnokok Lig�ja l�trehoz�s�val, m�g a Bosman-szab�ly megsz�let�se felszabad�totta az addig nehezen mozdul� j�t�kospiacot. E helyzetben aligha meglep�, hogy a futballipar �lv�llalatai az angol lig�b�l ker�ltek ki, az �ppen f�nyes korszak�t �l� Manchester United pedig az elitc�gek k�z�tt is a legsikeresebb lett.
A londoni �rt�kt�zsd�re 1991-ben bevezetett MU r�szv�nyt�rsas�gnak viharos gyorsas�ggal b�v�ltek a tev�kenys�gi k�rei az esztend�k sor�n, s ezzel �sszef�gg�sben gyarapodtak a bev�teli forr�sai is. Az alapszolg�ltat�snak tekinthet� m�rk�z�srendez�s mellett a Man United hivatalos embl�m�j�val ell�ttott aj�nd�kt�rgyak vil�gszerte megv�s�rolhat�k, a klub �rt�kes�ti a kereskedelmi jogait, �n�ll� tv-t�rsas�got �s internetes oldalakat m�k�dtet, a mezeken, az Old Traffordban �s a kiadv�nyaiban rekl�moz�si lehet�s�geket k�n�l m�s c�geknek, a stadionhoz kapcsol�d�an egy�b (vend�gl�t�ipari, kereskedelmi) szolg�ltat�sokat ny�jt, s�t p�nz�gyi szolg�ltat�sokat is k�n�l; ez ut�bbit t�bb mint 100 ezer drukker veszi ig�nybe...
�rdemes n�h�ny t�telt k�l�n is elemezni. A Manchester United �si f�szk�t, az Old Traffordot, ahol a v�r�s �rd�g�k 1910. febru�r 19-�n j�tszott�k els� meccs�ket, a k�zelm�ltban b�v�tett�k 55.300-r�l 67.700 f�r�helyesre, �m a folyamatos telt h�z �jab �p�tkez�sre �szt�n�zte a futball rt. ir�ny�t�it. Nos, 2007-ig tov�bbi 7.900 �l�hellyel gyarap�tj�k, azaz 75.600 n�z� szurkolhat az "�lmok sz�nh�z�nak" bec�zett futballszent�lyben. Mindez az el�zetes sz�m�t�sok szerint �vente �tmilli� fontos (1.8 mill�rd forint) plusz bev�telt hoz a klubnak. Ezzel azonban nem �r v�get a k�rny�ken az �p�tkez�s. A klubvez�rkar �gy d�nt�tt, az Old Trafford vonz�sk�rzet�ben �tcsillagos sz�llod�t, s - hogy oda m�g k�nnyebb legyen vend�geket cs�b�tani - kaszin�komplexumot �p�ttet.
S egy m�sik nagy k�s�rlet: �zsia megh�d�t�sa. A sportmarketinggel foglalkoz� szakemberek j� ideje aj�nlj�k, hogy a t�bb�-kev�sb� tel�tett eur�pai piac fel�l �rdemes �zsia fel� fordulni. A glob�lis brand�p�t�s jegy�ben a Man United 2005 nyar�n K�n�t, Hongkongot, valamint Jap�nt �rint� t�r�t bonyol�tott le. S am�g Sir Alex Ferguson alakulata a stadionokban igyekezett �jabb h�veket toborozni a v�r�s �rd�g�knek, j�lius 14-�n elind�tott�k a klub k�nai nyelv� internetes oldal�t, amely nemcsak K�na, hanem Hongkong, Tajvan �s Maka� ter�let�n is ell�tja friss h�rekkel, exkluz�v interj�kkal, statisztik�kkal a rajong�kat. A szurkol�k kiszolg�l�sa nemcsak a hagyom�nyos klub/rajong� kapcsolat er�s�t�se miatt kulcsk�d�s, hanem az�rt is, mert az igazi drukkerek egyben fogyaszt�k is. M�gpedig speci�lis fogyaszt�k, akiknek fontos jellemz�j�k a m�rkah�s�g. A Manchester United az ut�bbi �vekben olyan weboldalakat ind�tott el, mint p�ld�ul az "MU Fans Federations" vagy az "MU Sky", amelyek p�nzcsin�l� g�pezetk�nt m�k�dnek. Am�g 2002-ben 700 ezer font bev�telt hoztak a fizet�s weboldalak, addig 2004-ben m�r k�tmilli� fonttal gazdag�tott�k a klub kassz�j�t. A k�nai piac �lombev�telekkel kecsegtet: Andy Anson kereskedelmi igazgat� szerint a Manchester Unitednek vil�gszerte 94 milli� rajong�ja van, k�z�l�k 40 milli�an �zsi�ban �lnek, az �zsiaiak k�z�l pedig 20 milli�an k�naiak.
S most, hogy Malcolm Glazer bel�p�se nyom�n csal�di v�llalkoz�ss� alakult a Man United, m�ris megvan az �jabb bekebelezend� ter�let: az Egyes�lt �llamok. A v�r�s �rd�g�k a j�v�ben �vente ell�togatnak Tamp�ba, ahol milli�rdos tulajdonosuknak van egy franchise-�rdekelts�ge: az amerikaifutball-lig�ban (NFL) szerepl� Tampa Bay Buccaneerst tulajdonolja.
S hogy mi lehet a 75 �ves m�gn�s c�lja? A Times c�m� napilap �ltal k�zz�tett tervezet szerint az �zletember mer nagyot �lmodni. Ennek az �r�t persze r�szben a drukkerek lesznek k�nytelen megfizetni: az eddig �tlagban 29.90 fontba (10.764 forint) ker�l� jegyek 2010-re 46 fontra (16.560 forint) dr�gulnak. A klub �ves forgalm�t viszont 2010-re 52 sz�zal�kkal, 245.6 milli� fontra emeln�, s a 4x4 sziszt�ma jegy�ben a n�gy legfontosabb szponzort�l �vi n�gymilli� fontot rem�l. Ami a kiad�sokat illeti, a l�tv�nyos j�t�kosv�s�rl�soknak v�lhet�en befellegzettt. Az olyan tranzakci�kra, mint Rio Ferdinand Manchesterbe k�lt�ztet�se, aki a vil�g legdr�g�bb bekkjek�nt 2002-ben 33.1 milli� font�rt vettek meg a Leeds Unitedt�l, vagy Wayne Rooney 27 milli� fontot felem�szt� �tigazol�s�ra ezut�n nem lesz forr�s. Sir Alex Ferguson menedzser �vadonk�nt 25 milli� fontot k�lthet a keret felfriss�t�s�re. Az igazs�ghoz persze hozz�tartozik, hogy az United 1998 �ta �vente �tlagban "csak" 19.4 milli� font�rt vett labdar�g�kat. P�nz�gyi elemz�k azonban eml�keztetnek: a terveket akkor lehet megval�s�tani, ha a csapat dobog�n van a Premier League-ben �s a Bajnokok Lig�j�ban is eljut a j�l fizet�, egyenes kies�ses szakaszig.
A Manchester Unitedn�l a jegyek/b�rletek �s a tv-jogok �rt�kes�t�s�b�l j�n a legt�bb p�nz, azaz a klub kitermeli a m�k�d�s�hez sz�ks�ges �sszeget. S�t a hossz� esztend�k �ta tart� nyeres�gess�g jelzi, ann�l j�val t�bbet is. Ellenp�ld�nak ok��rt mifel�nk viszont a tulajdonosnak vagy - k�zp�nzb�l - az �nkorm�nyzatnak kell fedeznie az �vr�l �vre �jratermel�d� vesztes�geket. S m�g egy �rdekess�g: Manchesterben, �s �ltal�ban Angli�ban a j�t�kosok elad�s�b�l sz�rmaz� p�nzt a rendk�v�li t�telek k�z� sorolj�k, ellenben Magyarorsz�gon az alapbev�telek k�z�tt tartj�k sz�mon.